A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium névadója iránti tiszteletből, a hagyományteremtés szándékával indította útjára több mint fél évszázaddal évvel ezelőtt a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd versenyt, melynek tavaly rendeztük az 54. Kárpát-medencei döntőjét. A verseny a vele párhuzamosan kialakuló anyanyelvi mozgalmakkal együtt a mai napig a magyar nyelvterület középiskolás korosztályának legjelentősebb anyanyelvi versenye.
A kezdeményezés Péchy Blanka nevéhez fűződik, aki 1960-ban alapítványt hozott létre a szépen beszélő színészek jutalmazására, ezt a szándékot vitte tovább és terjesztette ki intézményünk a középiskolás korosztály szépkiejtési, beszédművelő versenyére. A magyar nyelvésztársadalom hamarosan felismerte a versenyformában rejlő lehetőséget egy általánosabb nyelv- és beszédművelő mozgalom kialakításához, így Deme László professzor úr, Wacha Imre tanár úr, kérőbb Szathmári István professzor úr, Pusztai Ferenc professzor úr, legújabban Balázs Géza professzor úr és a szakmából sokan mások is verseny mellé álltak.
Iskolánk legendás hírű tanárának, Z. Szabó Lászlónak köszönhető viszont, hogy a nyelvművelő kezdeményezések határozott irányt vettek. A Péchy Blanka és Deme László által elindított, a Magyar Rádió Beszélni nehéz! c. műsorához Z. Szabó László felhívására az ország középiskoláiban beszédművelő körök alakultak, akik hetente küldték egy speciálisan kidolgozott jelrendszer alapján a köznyelvi kiejtésnek megfelelően jelölt példamondataikat. A rádióműsor a mai napig megy Szóról szóval címmel a Katolikus Rádióban.
A 80-as évektől kezdődően a győri középiskolás döntőbe bekapcsolódtak a határon túli tanulók is, majd megszerveződtek a határon túl központokban az anyaországi versenyre válogató regionális döntők; ezeken a szakmai támogatást, a kiválogatást hazai szakemberek végezték, így lassanként olyan színvonalra fejlődtek a határon túli versenyzők, hogy ma már a magyarországi tanulókkal egy kategóriában versenyeznek, kiváló sikerekkel.
Péchy Blanka akaratának megfelelően a versenyen nem helyezési sorrendet állapítunk meg, hanem a legjobb 35 tanuló elnyerheti a Kazinczy-érmet. Ehhez kapcsolódik a szépen beszélő színészek, rádiósok, televíziósok, az anyanyelvért munkálkodó kiváló pedagógusok által elnyerhető Kazinczy-díj, majd Péchy Blanka halála után a versenyszervezésben közreműködő pedagógusok elismerésére a Péchy Blanka-díj.
Az iskolánk által 55 évvel ezelőtt elindított Kazinczy-versenyből így sarjadzottak ki a magyar nyelvművelést mai napig meghatározó nyelv- és beszédművelő mozgalmak. Továbbra is valljuk, hogy ezeknek a versenyeknek általánosabb, az egész nemzeti létünket meghatározó hozadéka is van. Nemzeti irodalmunk és tudománytörténetünk valamennyi alkotó szellemű magyarjának példája igazolja ugyanis, hogy szándékainkat, gondolatainkat és érzéseinket csak akkor tudjuk pontosan kifejezni, ha tudatosan alkalmazzuk anyanyelvünk törvényszerűségeit.
Nyelvünk és kultúránk birtoklása nemcsak nemzeti identitásunk, de európaiságunk, a világban való eligazodásunk alapfeltétele és egyben biztosítéka is. Ezért is vállalja gimnáziumunk, hogy megszervezi és megrendezi a korosztály beszédművelő versenyét, az idén 55. alkalommal, továbbá megszervezi és megrendezi a hozzá kapcsolódó nyári anyanyelvi felkészítő Kazinczy Anyanyelvi Tábort, jövőre a harminckilencediket. Ebben ösztönöz minket az a tény is, hogy mindkettő iránt évről évre nagyobb az érdeklődés mind a hazai, mind a kisebbségi sorban élő középiskolás diákok, tanáraik, iskoláik és anyanyelvi egyesületeik részéről.
Ez a rendezvény nemcsak az anyanyelvi verseny történetében egyedülálló, hanem abban is, hogy ez az egyetlen anyanyelvi verseny, melynek változatlan formában ugyanaz az intézmény, a Kazinczy Ferenc Gimnázium s ugyanaz a város, Győr városa ad otthont.
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna