Nyolc évfolyamos képzés

Tanulmányi terület kódjai: 0008 (angol); 0009 (német)

Ezt a képzési formát a hagyományos, 4 évfolyamos gimnázium mellett 1992-ben indítottuk el, az eddigi szép eredmények igazolják szükségességét és létjogosultságát.

Az iskolatípus főbb jellemzői: A nyelvi és kommunikációs készségek (anyanyelv, idegen nyelv), valamint a természettudományos műveltséget alapozó (matematika) tárgyak magas óraszámú, intenzív indítása. Az idegen nyelvet, a matematikát, a digitális kultúrát és 5. évfolyamon a magyar nyelvet csoportbontásban oktatjuk.

Választható első idegen nyelv: angol, német közül egy, amelyet az egyéni előrehaladás ütemében közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával zár a diák. A 9. évfolyamon lép be a második választott élő idegen nyelv oktatása szintén magas óraszámban, hogy a tanulmányok befejezéséig lehetővé váljék a második nyelvvizsga megszerzése. Választható második idegen nyelv: angol, német, francia. A képzés része a fakultatívan tanulható latin nyelv.

A tanterv induláskor az életkori sajátosságokat veszi figyelembe, a befejező két évben pedig a pályaválasztási szándékot támogató tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatása révén segíti tanulóink sikeres továbbtanulását.

A nyolc évet tehát egységes képzési folyamatnak tekintjük, az utolsó két év az érdeklődés, a képességek és a továbbtanulási szándék irányában erőteljesen orientált. Iskolánk minden tantárgyból tudja biztosítani az emelt szintű érettségi követelmények eredményes teljesítésének feltételeit.

A felvételi pontok számítása: 30+100+40=170

  • Hozott pontok: 30 pont. A 4. félévi magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret, digitális kultúra, idegen nyelv tantárgyak osztályzatainak összege.
  • Szerzett pontok:
    • Írásbeli: 100 pont. A matematika (50 pont) és a magyar nyelv és irodalom (50 pont) vizsgaeredmények összege.
    • Szóbeli: 40 pont. hangosolvasás (10 pont);szövegértés (10 pont), matematikai-logikai gondolkodás (10 pont), kommunikációs készségek (10 pont).

A szóbeli felvételi vizsga követelményei

A szóbeli felvételin elsősorban nem tantárgyi, lexikális tudást mérünk, hanem azokat a készségeket és képességeket vizsgáljuk, amelyek a gimnáziumban való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. A szóbeli vizsgán kiemelt szempontok:

  • hangos olvasás, olvasott szöveghez kapcsolódó szövegértés
  • beszédkészség, kommunikáció, életkorhoz igazodó szókincs
  • a matematikai-logikai gondolkodás képessége
  • a közvetlen környezetben való tájékozódás és eligazodás
  • együttműködés, elemi társadalmi és etikai normák betartása
  • figyelem, koncentráció

Rangsorolás pontazonosság esetén

Az iskola felvételi vizsgáin pontazonosság esetén a rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyt élvez:

  • a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű tanuló, majd
  • az a jelentkező, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, majd
  • akinek különleges helyzete azt indokolja (különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, illetve, ha szülője, nagyszülője az iskola alkalmazottja).